Választások előtt.

Közelednek a választások. Talán sokan ismerik azt a történetet, amikor a politikus balesetben elhuny és merő tévedésből Szent Péter kapujánál találja magát. Szent Péter sem nagyon érti a helyzetet, de felajánlja neki, hogy nézzen szét először a mennyben, aztán a pokolban és végül döntse el ő, hová szeretne tartozni. A mennyben nagyon nagy békesség van, gyönyörű kórus szól, az angyalok pengetik a hárfa húrjait. Politikusunk színleli, hogy jól érzi magát (a színleléshez már az életben is nagyon értett), de már alig várja, hogy megnézze magának a másik helyszínt is. A második napon a pokolban találja magát. Gyönyörű nők veszik körül, a legjobb italokból, ételekből csemegézhet, megy a mulatozás, első kívánságra teljesítenek mindent, amit megkíván. A nap végén újra Szent Péter színe előtt van, aki megkérdezi tőle, hogyan döntött. A politikus, azt válaszolja: nagyon jól érzem itt fenn is magam, ebben a békességben, de, ha nem baj, én mégis, azt a lenti mozgalmas világot választanám. Jól van, mondja Szent Péter, a te döntésed. Politikusunk egy pillanat alatt a pokolban találja magát, de legnagyobb döbbenetére egy nagy forró üstben síró-rívó, jajveszékelő embereket lát maga előtt és egy ördögöt, aki éppen arra készül, hogy betuszkolja ót a nagy üstbe. Mi történt itt, hát tegnap még minden olyan gyönyörű volt! Aztán felülről meghallja Szent Péter dörgő hangját: Neked kéne legjobban tudnod politikus, más a kampány és más a valóság.

Na, egy kicsit így vagyok ezzel a mostani választással én is, bár hozzáteszem, hogy soha ilyen csendes, unalmas nem volt a kampányidőszak, mint a mostani, igaz, még két hét hátra van az első fordulóból. Négy és nyolc éve, ilyenkor a fél ország össze volt veszve az ország másik felével, most meg semmi. Én, magamat nemzeti érzelmű liberálisnak tartom (na, erre varrjatok gombot:-), engem a kampány különösebben nem szokott befolyásolni, majd a szavazófülke magányában eldöntöm, kire adom a voksom. Szóval, más ez a választás, mint a többi. Igen, az első helyre, már most kihirdethetnék a verseny győztesét. Ilyen még nem volt és lehet, hogy egy jó darabig nem is lesz. Az viszont tényleg nem mindegy, hogy milyen lesz a győzelem mértéke, kétharmados vagy „csak” 50% fölötti. A napokban néztem szét a neten, mit mondanak most a politológusok. Török Gábor tippelt is, (el van mentve) majd megnézem a választások után, mennyire jött be neki. (A honlap elérhető: http://torokgaborelemez.blog.hu/) Nagyon nagymértékben egyetértek Török Gáborral, ezért a tippjeim is hasonlóak. Én nem vagyok szakember, mégis, talán magamat is ellenőrizve, hogy milyenek a megérzéseim, leírom én is a tippjeimet. Előtte viszont, nézzük meg a versenyzőket, hogyan állnak most, esetleg miben tudnak beleerősíteni. Fontosnak tartom, hogy mindezt objektívan tegyem, kizárólag a tényekre és a megérzéseimre hagyatkozva.

MSZP: Fiatal és tehetséges arcot választottak miniszterelnök-jelöltnek, hosszú távon még viheti valamire. Kár, hogy a mögötte állóknál nem történt meg a fiatalítás, ez szerintem elkerülhetetlen lesz a következő négy évben ahhoz, hogy legközelebb legyenek nyerési esélyeik, ne csak a minél kisebb vereség elérése legyen a cél. Talán van még valami a tarsolyukban, amivel a választásokig előjönnek, mert ez a kampány, amit eddig folytattak édeskevés. Várható mandátumuk a parlamentben: 55-60 fő.

Fidesz: Tudom, hogy a kampányt még most indították, de feltűnően csendben vannak. Ha figyelembe vesszük Kövér és Mikola elszólásait a korábbi választásokon, lehet, hogy ez nem is véletlen. Lehet, hogy én is ezt tenném, csendben várnám a választást, ill. ha valamelyik oldalról támadják őket, természetesen vissza kell vágni. Nem hiszem, hogy öszödi beszéd formátumú bizonyíték van még a birtokukban, ha igen, az még a végén nagyot durranhat, ha nincs, akkor marad a BKV botrányok napi szinten tartása. Mandátum: 255-260.

Jobbik: Ők már mindenképpen győztesei a választásnak. Egy alig ismert pártból meghatározó párt lett. Egyik oldalon a rendteremtés, a közélet megtisztítása, a gazdasági visszaélések megszüntetése, a másik oldalon a demokráciára leselkedő veszély látszik a támogatók és ellenzők véleményének ütköztetésekor. Számomra a dolog pikantériája, hogy régi baloldali szavazók voksolnak a Jobbikra még személyes ismeretségi körömben is. Mindenesetre kőkemény ellenzéke lesz a Fidesznek, abban biztos vagyok. Mandátum: 55-60

MDF: A belső széthúzások idáig vezettek. Mára már alig maradt esélyük, hogy az újjá alakuló országgyűlésben is ott legyenek, pedig múltjuk és értékrendjük alapján ez fontos lenne. Igaz Bokrossal volt egy irányváltás (konzervatív oldalon nem találtak ilyen húzónevet, nem baj, legyen akkor liberális), de véleményem szerint ez sem hozza meg a várva-várt sikert. Szerintem nem fognak bekerülni a parlamentbe, ne felejtsük el 4 éve is Fidesz-átszavazók révén kerültek be. Húztam is én ezzel az egyik átszavazó barátomat egy jó darabig:-) Pofára történő esés tipikus esete.

LMP: Értelmiségiek és politikából kiábrándultak pártja. Ne felejtsük, el utóbbiak vannak jó néhányan. Bár kicsit furcsállom, hogy nincs vezetőjük, (egy tizenvalahány fős grémium irányítja a pártot és a kampányt) de úgy látom, hogy ez nem okozott akkora értetlenséget, mint korábban gondoltam. Értelmes, jó megjelenésű politikusok és a programjuk is színvonalas. Ebben a mai magyar közéletben furcsa, hogy ennyivel be lehet jutni a parlamentbe, de be lehet és be is fognak jutni. Mandátum: 10-15.

Hát akkor, ennyit az én tippjeimről. Komolyan úgy gondolom, hogy nagyot nem fogok tévedni.

Az egyik blogger ismerősöm jelezte, hogy beállítás problémák miatt nem tudott kommentet írni, de változtattam a beállításon, most már lehet. Ha valaki eddig akart és nem tudott vagy új látogató és akar, akkor nyugodtan tegye meg. (Na ez jó kis mondat lett:-)